Újfajta cikk fajtával érkezek, amiről nem is nagyon mondanék semmit, hisz a név magáért beszél.
Picivel bővebben: J. J. Abrams első Star Trek filmje olyan hangulatot adott nekem, mintha a Star Wars régi trilógiát vették volna fel a XXI. században, ahol nem csak az a karakter számított, akinek fénykardja van vagy Natalie Portman. Jó, legyünk őszinték, lehet egy fénykardnak és neki ellenállni??? (A jobboldali képnek nincs semmi köze a Star Trekhez, szimplán 1. Felakarom kelteni a figyelmet a cikk elolvasására, 2. Nem lehet neki ellenállni.)
Jól tudom, most megfogtok támadni, de a Star Trek első része nekem azt a Hoth bolygós, Bespines és első Halálcsillagos hangulatot hozta vissza, amit annyira szerettem és sci-finek éreztem a filmeket. Visszatérve a fősodorhoz, az elsőben a karakterek jók voltak és érdekesek, nem kellett ismerni hozzá az azt megelőző sorozatot és filmeket és még fogalmam sincsen miket, mivel sosem voltam Star Trekkes és mégis élveztem a 2009es alkotást.
Pörgős, látványos, jókat nevetsz rajta és lightos üzenete is van a filmnek. Ez volt az első film, a második meg teljesen ugyanilyen, szerintem egy picivel jobb, de hát Benedict Cumberbatch Khanként zseni, plusz talán a sztori is kicsivel jobban bejött nekem. Aki jót akar szórakozni, nézze meg mindkettőt, az elsőt azért illik megnézni a második teljesen élvezéséhez, úgy jönnek ki a poénok.
Úgy látszik egyébként a filmnek van egy hivatalos képe, ugyanis mikor Khanról kerestem valami faszát, akkor is ebbe futottam bele, amit megtudok érteni, nagy volt a csábítás a kép kirakására, de féltem, még a végén másnak fogják a blogot hinni, mint ami (de én azért megtudom érteni, miért is kerül elő ilyen sokszor...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése