2013. április 17., szerda

Pixelbe vésett szavak: A vágy

   A csajnak már egy perce a szájában volt. Az agya apró kis szegletében érezte, hogy a nyelve kezd már fáradni, de ez nem érdekelte. Sem a fizikai, sem az erkölcsi kérdések nem tudták zavarni, miközben jobb keze a csaj derekától elindult lefele. Elérve a farmernadrágot, természetesnek tűnt számára, hogy a bőr és a durva anyag között fogja folytatni útját. A balja közben egy hasonló küldetésre indult, csak ő a felső problémát megkerülve próbált eljutni a csodás melleiig a csajnak. Ez már nem volt annyira profi munka, mivel a célelérése közben szinte a melltartóig felszökött a póló. A sötét parkban persze egy szót se szóltak ezért. Az arra támolygó pár részeg közül kevesen szóltak valamit, de hősünket kicsit sem foglalkoztatta ez, ugyanúgy, mint a mellettük elhaladó hugyozók. Ők csak az első fáig láttak, ahol elintézhették a dolgukat, majd gyorsan el is tűntek. 
Hősünk tehát teljes nyugodtsággal folytatta a projectét, a csaj meg hagyta. Látszólag a fenti helyzet nem érdekelte őt, de ez teljesen érthető volt, mivel éppen seggrészeg állapotában leledzett. Pár perce még teljesen más névvel azonosította be azt a személyt, aki éppen eresztette el a bal mellét és húzta ki a kezét a farmerjából. Valamit kérdezett, hogy nem akar-e feljönni hozzá, mire a lány azzal a tipikus az orromig se látok annyira részeg vagyok tekintetével csak bólintott egyet. Nem is tudta, miért mosolyog közbe, csak azt tudta, mi fog történni és a benne lévő alkohol igen nagy hatására jó ötletnek gondolta.
Hősünknek így az egyenesen csak igazán nehezen járni tudó lányt a lakásáig kellett vezetnie, miközben magát vissza kellett tartania, ne essen neki. Emellett persze az egész kockázatos volt. A nem messze lévő koncerten jó pár ilyen csaj volt még. Nem tehette meg azonban, hogy a mellette dülöngélő csaj útközben meggondolja magát, mert akkor kárba vész az egész erőfeszítés. 
Mikor felértek a lakásra már nem kellett ezért félnie. A helyzet változatlan maradt, így már csak a türelmetlen másodpercek maradtak, amíg mindketten lehámozzák magukról a ruhájukat. Miközben megszabadult ezektől, nézte, ahogy a lány vetkőzik. Tizennyolc lehetett, egy-kettő év hibahatáron belül. Szép, aranyos arc, rövid szőke haj…egyfajta bájosság vette körül, amitől a másik még jobban felizgult. A lány sebezhetősége, ártatlansága és engedelmessége, ahogy szinte várta, hogy egy férfi leteperje eleméig ható vágy volt hősünk számára.
Az első behatolás egyszerre volt mennyien élvezetés testileg és lelkébe gyötrelmes. Itt volt előtte ez a szép csaj, azt csinált vele, amit akart, neki mégis fájt neki legbelül. Nem azzal volt, akit akart. Ő, akiért annyira vágyakozott, csak beköszönt hozzá a bulin, váltottak pár szót, aztán el is tűnt. Nem kellett neki hősünk. Talán ezért is élvezte annyira a lány sebezhetőségét, védelem nélküliségét. A test ma kielégül, de a lélek továbbra is azt nézi, bármennyire is jó, nem a megfelelő csaj lábai közé hatolt be hősünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése