2013. október 6., vasárnap

A keresztapa

A Keresztapa egy zseniális film. Most megy a televízióban és nem tudom nem nézni. Egy gondolatom van az egész alkotással kapcsolatban.
A könyv az jobb.
Igen, a Keresztapa egy könyvadaptáció. Mario Puzo regénye zseniális. A film tele van tökéletes pillanatokkal, alakításokkal, operatőri munkával, de az ebben lévő jelenetek mögött ott van megannyi rezdülés, ami csak a prózai leírásban jelenik meg igazán. Az egész maffia leírása zseni és nagyon jól kivan dolgozva a hozzájuk kapcsolódó egyszerű emberek élete is, mennyire befolyásolja őket a Don szervezete. Őszinte leszek, először untam ezeket a részeket, de nagyon gyorsan az vettem észre, ezek is ugyanúgy lefoglaltak, mint a Don felemelkedése például. Coppola műve tele van utalásokkal a könyvre, ami ott sok oldalon van kifejtve, kidolgozva (érdekes, a regényben csak az első film és a második egy része van benne, a filmek folytatásainak forgatókönyvét, ahogy olvastam, Mario Puzo Coppolával együtt alkották meg).
Végszóként: A film zseniális, meg kell nézni.
A könyv pedig teljesen elvarázsolja az embert, én nem voltam képes letenni, azt vettem észre, mindent félretettem, hogy olvasni tudjam. Aki szereti a jó prózai műveket és/vagy érdekli a téma, must have!!!
Végül az egyik kedvenc mondatom a regényből, mikor az öreg consiliere kéri a Dont, mentse meg a haláltól. Az öreg válasza erre:
"-Öreg barátom. - mondta a Don nyugodtan, komolyan, hogy szavai áthatoljanak a szentségtörő félrebeszélésen -, nekem nincs ekkora hatalmam. Ha lenne, hidd el, sokkal könyörületesebb lennék, mint az Isten."


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése