Ez a hét elég képregényesre sikeredett, mivel az utóbbi napokban filmből összesen a Felhőatlaszt láttam, amiről nagyon sokat lehet olvasni, így én csak annyit adnék hozzá az irodalmához, hogy érdemes megnézni és
ne egy rohanós hétköznapon tegyétek ezt. Az egy falat sör melletti készülődő cikkem pedig nem állt még teljesen össze és a speciális művet bemutató (bár érdekes kérdés, mennyire lesz majd ismeretlen) írásom is késik, így úgy gondoltam, itt az idő egy Batman képregényt bemutatni, mivel mindig is tervbe volt véve nálam, hogy kitérek a Sötét Lovag egy sztorijára.
Ez a történet a Decetive Comics 876.-870. számában jelent meg, Impostors címen. A cselekmény nagyon érdekesen kezdődik. Egy családapát látunk, aki megkezdi napi rutinját, de ezt megszakítva bemegy egy bevásárlóközpontba, ahol egy Joker mérget ad be magának, amitől bőre és viselkedése átveszi a híres bűnözőjét. Ez a szer ugyanis egy új drog, amitől az ember "kikapcsol" egy időre, vigyorgásba és röhögésbe belemerülve, félredobva a társadalmi korlátokat. Az így belőtt egyedek bár a mindennapokat felzargatják, nem csinálnak semmi erőszakos cselekményt a polgárpukkasztáson kívül, így a rendőrség is a legenyhébb tömegoszlató eszközökkel próbálja meg óvatosan megoldani a szituációt. Egy lövés azonban eldördült, a rendőrök elkezdenek lövöldözni, a Joker lakosok pedig erőszakkal válaszolnak erre. Utóbbiak kezdenek egyre agresszívabbak lenni, amire válaszul a polgárok meg elkezdenek Batmannak öltözni és fellépni ellenük, a rendőrök és Batman meg egyre kevésbé tudja kordában tartani a két részre szakadt város népességét abba, nehogy az egyre erőszakosabb csoportok széttépjék egymást.
Az alkotás azt járja körbe, mekkora hatása is lehet egy köpenyes hősnek az emberekre, ha a városában egy ikonná válik. A vége felé a Sötét Lovag megkapja azt a kritikát: ha ő nem lenne, az őrült bűnözők se lennének, ugyanis Batman a fellépésével vonzza őket és Gotham kevésbé lenne a bűn városa nélküle. Mennyi ártalmatlan halt bele csak abba, hogy ő folyton újra és újra megküzd a börtönből idővel mindig kiszabaduló bűnözőkkel? Ez a hatás azonban nem csak az ellenségeire igaz, bármennyire is a képregényben ez van megfogalmazva. Ez igaz ugyanis az egész városra, mind a Jokernek, mind a Batmannak öltöző népességen látszik ez. Elég csak belegondolni, minden évben lehet hallani olyanokról (főleg az Egyesült Államokban) akik a denevéres jelet magukra öltik és az utcán akarnak igazságot tenni. Amennyiben képes ez a karakter a képregények hasábjairól kilépni és ilyen tettekre inspirálni az embereket, akkor nem nehéz belegondolni, ha nem fiktív szereplő lenne, milyen hatást váltana ki. A Batmannek öltözötteknél felmerül pont az a kérdés, mennyire is egyszerű kimenni és drasztikus, egyszerű módszerrel nekilátni ennek a bűn elleni harcnak. Általuk lehet elgondolkodni, melyik a jobb megoldás: a börtönbe csukni a gyakorlatilag annyi halottat generáló Jokert, aki az ENSZ megítélésben már tömeggyilkosnak számíthat vagy pedig egy sikátorban felhúzni egy lámpára a Joker szérum alatt őrjöngő rendbontót?
eltalált, nem a megszokott bűnöző, sokkal inkább egy áldozat, ennek ellenére bizonyos szinten nagyon beteg, ami jól ki is van fejtve. Sokkal eredetibb, mint azok a karakterek, amiket mostanában írnak a Sötét Lovaghoz...kár, hogy valószínűleg sose fog többet előkerülni, pedig erős potencia van benne. A rajzok olyan...picit elnagyoltak, de teljesen illik a történethez, pont azért, mert az elején egy felszabadult hangualtot ad a laza játékos jokerekhez és ez a képi világ megmarad a végéig, ahol már erős kontrasztban van az eseményekkel. Amit én hiányoltam, az a gondolat, miért is akarna bárki bevenni egy joker mérget és elbódultan levetni a társadalmi mintákat. Ettől függetlenül ez egy nagyon jó történet, ami a kezdeti vidám hangulat nagyon gyorsan eldurvul, az utolsó jelent pedig...meg kell nézni és kész, nem írok róla többet.
Két érdekességet említenék meg:
- A képregény alapötletlében számítógépes játék is készült, ahol Batman és Jokernek öltözött polgárok bőrébe bújhat a játékos és különféle eszközökkel vadászhatnak egymásra.
- Külön érdekes, hogy a történet alatt nem Bruce Wayne a Sötét Lovag, hanem az első Robin (mert akkor Brucet halottnak hitték, miközben csak a tér-időben volt elveszve...kommentár nélkül...). Ez azért is igen finom, mivel pont Batman, szerepe, mint ikon, kerül elő a képregény lapjain és a történet alatt egyáltalán nem lehet érezni, hogy más ember bújik meg a maszk alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése