Gondoltam itt az idő egy kicsit a Dc kiadótól és a szuperhősös témától elszakadni. A mai cikkemnek van egy erős személyes vonatkozása is, ugyanis kiskoromban a Transformerseken keresztül ismerkedtem meg a képregények világával. Aztán megnőttem, elfejeltettem az egészet és ha azt mondták, képregény, csak a pókember jutott eszembe (még a marvel filmek és Nolan mesterművei előtt járunk!), akinek a karaktere sosem fogott meg. Ekkor találtam rá egy magyar fordító honlapon a Transformersek új sorozatára, ami rögtön megfogott. Új, komolyabb történetek voltak már ezek, bizonyosak meg kifejezetten sötét hangulatúak, emellett pedig mélyebb volt a művek mondanivalója, minthogy azt vésse bele a lehető legdirektebb módon az agyunkba: ártalmatlant ölni rossz.
Az IDW kiadásai közül a legjobb pedig az All Hail Megatron. Az egész ott kezdődik, ahol minden valamire való idegenek egy másik bolygóról jöttek inváziós filmnek illik. Az álcák (a nagyon rosszfiúk az alakváltók közül) besétálnak Manhattanbe és kijelentik, ezt a város mostantól az övék és röhögve visszavernek minden a terület visszafoglalására irányuló kísérletet, majd szisztematikusan megkezdik a Föld elpusztítását. Eközben ősi ellenségeik, az autobotok (a nagyon jófiúk) vert seregként, energia hiányban próbálják meg magukat újraszervezni romos szülőbolygójukon, aminek az uralkodó fajává egy vérszomjas, álcák által kitenyésztett (tudom, szebb szó rá a legyártott...), robotfaló bogárrobotok váltak. A jók helyzetét még jobban nehezíti, hogy soraik között elterjed az árulás gyanúja, amivel megkezdődik az egymásra mutogatás és a morál erőteljes zuhanása, miközben vezérük, Optimus kómában fekszik Megatronnal való küzdelme óta.
Miért is ez az egyik legélvezetesebb, ha nem A legélvezetesebb Transformers sztori? Egyik ok a képregények világágát meghatározó fekete-fehér beállításhoz való hozzányúlás. A harcnak élő és uralkodást erőszakkal megszerző álcák között megjelenik az ellentét a harcosok erkölcsével rendelkezők és a cél szentesíti az eszközt személetet vallók között. Másik kérdés, ami felvetül velük kapcsolatban, egy több száz éves konfliktust megnyerő, csak a pusztításnak elő sereget mi képes egybetartani, mikor végre győznek. Az autobot oldal meg végre sokkal inkább életszerű, nem ügyetlen hippik gyülekezete, akik kényszerből vesznek a kezükbe fegyvert és a végén azért győznek, mert jók (morálisan). Az All Hail Megatronban egyrészt megjelenik egy olyan csapat köztük, aki annyira badass, hogy még a rosszfiúk is megirigyelhetnék őket (kép
jobbra az egyikőjük...szivarozó autobot, aki szétüt minden álcát...vagy imádod vagy utálod a koncepciót). Másik pedig, hogy felmerül a jók között is, miért próbálnak meg intergalaktikus rendőrséget játszani, mikor lehet, pont miattuk jutott annyi bolygóhoz el a polgárháborújuk, lehet, az álcákat is tulajdonképpen csak ők érdeklik és le se szarnák az embereket, az egész földi invázió csak nekik szól.
Itt kell kitérni a fajunkra, ugyanis az All Hail Megatronban felmerül egy igen érdekes gondolat. Persze itt is megvan a hősiesség, az ellenállás az óriás gonosz robotok ellen, a végső megoldásos atomot nekik felkiáltás is (ami egy óriás csavart hoz az egész történetbe, így az olvasó észre se veszi, mennyire is klisés ez). Az egészben történetben a végső gondolat az, ami érdekes, ugyanis bármi történik, bármennyire is autobotok jófiúk, nem lehet azt mondani, hogy jaj a fajtársaink minden elpusztítottak, de mi aztán jó fejek vagyunk és szeressetek minket. MOST! Vannak olyan előítéletek, amiket nem lehet egy ilyen mondattal megoldani, nem fogja ez a világon ejtett sebeket meggyógyítani, ez pedig egy teljesen új dolog az eddigi Transformers történetekhez képest, ahol a jó robik megváltóként megérkeznek a végén és hirtelen minden jó lesz (sajna kb egy éven belül kidobták ezt a koncepciót az ablakon).
A rajzokról nem írtam semmit, pedig nagyon jók, kicsit robotosok, ami alatt azt értem, hogy az emberek arca párszor nem elég kerek, de ez kicsit sem ront az élményen. A sztori nagyon csavaros, a vége felé számról számra változik a helyzet, szerencsére egy alapvető transformers tudással már bőven élvezhető. A karakterek nagyon érdekesek és végre elvannak mélyítve és nem egydimenziósak (a képregények örök árulójának, Üstökösnek a vívódása és lázadása nagyon bejött, pedig kismilliószor olvastam a karaktertől már ilyet...meg az egyik álca utolsó lépése, akinek a személye maradjon homályban). Hm mi van még? Két gondolat:
- Michael Bay bekaphatjak ez a sztori után.
- A képregény magyarul is elérthető, a magyar fordítócsapatnak és a hálózsáknak itt is megköszönném a boldog perceket, amiket az ő munkájuk okozott. Aki ezen a linken keresztül megnézné az All Hail Megatront, gondolja arra, az ő fáradságos erőfeszítéseik nélkül nem élvezhetné ezt az alkotást anyanyelvünkön.
jobbra az egyikőjük...szivarozó autobot, aki szétüt minden álcát...vagy imádod vagy utálod a koncepciót). Másik pedig, hogy felmerül a jók között is, miért próbálnak meg intergalaktikus rendőrséget játszani, mikor lehet, pont miattuk jutott annyi bolygóhoz el a polgárháborújuk, lehet, az álcákat is tulajdonképpen csak ők érdeklik és le se szarnák az embereket, az egész földi invázió csak nekik szól.Itt kell kitérni a fajunkra, ugyanis az All Hail Megatronban felmerül egy igen érdekes gondolat. Persze itt is megvan a hősiesség, az ellenállás az óriás gonosz robotok ellen, a végső megoldásos atomot nekik felkiáltás is (ami egy óriás csavart hoz az egész történetbe, így az olvasó észre se veszi, mennyire is klisés ez). Az egészben történetben a végső gondolat az, ami érdekes, ugyanis bármi történik, bármennyire is autobotok jófiúk, nem lehet azt mondani, hogy jaj a fajtársaink minden elpusztítottak, de mi aztán jó fejek vagyunk és szeressetek minket. MOST! Vannak olyan előítéletek, amiket nem lehet egy ilyen mondattal megoldani, nem fogja ez a világon ejtett sebeket meggyógyítani, ez pedig egy teljesen új dolog az eddigi Transformers történetekhez képest, ahol a jó robik megváltóként megérkeznek a végén és hirtelen minden jó lesz (sajna kb egy éven belül kidobták ezt a koncepciót az ablakon).
A rajzokról nem írtam semmit, pedig nagyon jók, kicsit robotosok, ami alatt azt értem, hogy az emberek arca párszor nem elég kerek, de ez kicsit sem ront az élményen. A sztori nagyon csavaros, a vége felé számról számra változik a helyzet, szerencsére egy alapvető transformers tudással már bőven élvezhető. A karakterek nagyon érdekesek és végre elvannak mélyítve és nem egydimenziósak (a képregények örök árulójának, Üstökösnek a vívódása és lázadása nagyon bejött, pedig kismilliószor olvastam a karaktertől már ilyet...meg az egyik álca utolsó lépése, akinek a személye maradjon homályban). Hm mi van még? Két gondolat:
- Michael Bay bekaphatjak ez a sztori után.
- A képregény magyarul is elérthető, a magyar fordítócsapatnak és a hálózsáknak itt is megköszönném a boldog perceket, amiket az ő munkájuk okozott. Aki ezen a linken keresztül megnézné az All Hail Megatront, gondolja arra, az ő fáradságos erőfeszítéseik nélkül nem élvezhetné ezt az alkotást anyanyelvünkön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése